Sertés sziszig, Pork sisig

Filippínó konyha 371

A Filippínók egyik leghíresebb nemzeti étele a sziszig. Eredete az 1730-as évekre nyúlik vissza. Eredetileg zöld papayát vagy guavat apró kockákra vágtak, majd sózták és borsozták, végül fokhagymás ecetes öntettel fogyasztották. 

Az évek során azonban ez a recept is sokat változott. Az amerikai időkben a sertés füle és arca értéktelen volt a megszállóknak, így nagy mennyiségben álltak rendelkezésre ingyen a helyiek számára. Ezeket a részeket előbb abálták, majd tisztították, darabolták és végül hagymával és csilivel sütötték. 

A mai világban már tesznek bele csirke májat és majonézt is és tálalás előtt egy tojást ütnek az elkészült étel tetejére.  Nekem ez a verzió volt a kedvencem.  Ahány sziget annyi szokás, mindenki egy kicsit változtat a recepten és esküszik rá, hogy az a legfinomabb.

Ettünk csirkéset, krokodilosat, tenger gyümölcsiset, de a kedvencem a sertésből készült volt.

Íme a recept hozzá két főre:

  • 40 dkg bőrös malac hasaalja vagy lapocka (kint minden sertéshús bőrrel kapható) Ha nincs sovány malac hús, akkor valami nem túl zsíros sertés rész.
  • 2 db nagyobb lila hagyma
  • 1 db zöld csili paprika
  • 4 gerezd fokhagyma
  • fél marék ropogós tepertő összevágva (opcionális)
  • 100 g majonéz
  • 1 db tojás
  • bors

A húst kb. 5mm-es kockákra kell felaprítani, de nem darálni! 

A hagymát és a csilit is ugyanekkora darabokra felaprítjuk, majd egy serpenyőben, kis olajon üvegesre pirítjuk. A fokhagymát is rádobhatjuk közben. Nem kell barnára sütni, csak szép üvegesre. Ha ezzel elkészültünk, mehet pihenni egy tányérra és a serpenyőbe mehet a hús. Ezt piríthatjuk nyugodtan, én nagyon szerettem, ha kicsit kérges a hús. 

Amikor úgy gondoljuk, hogy már jól néz ki akkor mehet vissza a hagyma, csili, fokhagyma. Összeforgatjuk egy kicsit, már nem kell nagy lángon. Beletehetjük a ropogós tepertőt, erre jó lesz majd ráharapni és végül a majonéz. Szeretek ilyenkor frissen őrölt borsot ráőrölni. Ekkor félre kell rakni egy kicsit, de nem hülhet ki.

Na most jön az a pont, ami elengedhetetlen a tálaláshoz. Kint, sziszig tányér a neve, itthon öntöttvas tálaló serpenyő a neve. A serpenyőt felforrósítod üresen, mikor nagyon forró, belerakod a kaját és ráütöd a tojást. Forrón, sisteregve kell tálalni és az asztalnál összekeverni a tojással. Olyan forró a serpenyő, hogy megsül a tojás egy pillanat alatt. 

Az étel mellé tesznek Kalamanszit, ami egy pici zöld gyümölcs. Nem tudom eldönteni, hogy éretlen mandarin, vagy a mandarin és lime szerelem gyereke. Itthon esetleg egy mandarint és egy lime levét érdemes összekeveri és azt ráönteni.

Jó főzőcskézést!

Copyright © 2019-2020 Ázsiába mentünk