45. Őrült parti Batarazzában!

Mindennapok 50

3.rész

Még induláskor beraktam egy üveg Tanduay rumot a táskámba, hogy majd jó lesz valamire. 

Azt éreztem, hogy megérett a kaland arra, hogy megigyuk ezt a filippínó rumot. Egyik kubóban üldögéltünk mi fehérek, egy másikban a muzulmán férfiak és egy harmadikban elkülönülve a lányok. 

Hamar elfogyott a rum ami megalapozta a hangulatunkat, de mivel mi nem mehettünk ki a boltba ezért a házigazdánk elment robogóval egy rekesz sörért. Azt kell, hogy mondjam inkább csak a szemünk kívánta a sört. Az est leszálltával a vacsora elfogyasztása után a társaságok egyre jobb hangulatba kerültek, így kezdtünk keveredni. Sajnos a lányok nem jöttek, de mi pasik jól eliszogattunk a fedett kis bambusz házikóban. Este, fedél alatt a muzulmánok is ihatnak. 

Már megtanultam, hogy az alkoholt nem szabad keverni, de néha-néha belecsúszok balesetekbe is. Ebben a felhőtlen légkörben ahol a ropogós bőrű sertés malacra felszisszent a társaság jelentős részre jelezve, hogy ők olyat nem esznek, egy régi filippínó hagyományt elevenítettünk fel. 

Ez abból áll, hogy a létező legrosszabb minőségű helyi ginből mindenki iszik egy kortyot egymás után.

A második körnél estem ki és próbáltan négykézláb a sötétben eljutni az ágyamig. Elővigyázatosságból úgy aludtunk, hogy Zsófi Albival, Emil meg velem. Hát ő megnyerte velem az éjszakát. Szegény reggel csak annyit mondott, hogy soha többé nem szól hozzám. 

Ha sokat iszom mindig megnyomom a villanykapcsoló mellett lévő szoba forgatót és nem tudok elaludni. Most is ez történt. A világítás nélküli kis fürdőszobába berendezkedtem ügyelve arra, hogy Emil ne halljon semmit. A kis wc-m ott várt és mivel felkavarodott bennem az a sok élmény ami egész nap ért, hát megpróbáltam hallkan megtölteni mindennel ami bennem volt. Utána a vizes hordó teljes tartalmát ráöntöttem.

Visszabújtam az ágyikómba és mély álomba szenderültem. Reggel őrült fejfájással ébredtem, ami aztán egész nap elkísért. 

Emil átment az anyjához reggel és jelezte, hogy nem is jön vissza a házba többet. 

Megértettem mikor kimentem a fürdőbe. Érdekes mert úgy emlékeztem, hogy kitakarítottam a fürdőt. 

Hát nem sikerült 100% -ra.  MIndenhol kis polip karok meg rizs darabok körben. Érdekes, mert itt megdőlt az a teória, hogy minden hányásban van répa. Filippínóban nincs.

Megpróbáltam rendet rakni a fürdőben többé-kevésbé sikerült.

Induláskor mondtuk, hogy a gyerekek rosszul voltak a poliptól az éjjel. 

Mindannyian betegek voltunk hazafelé a gintől. Csöndben üldögéltünk és aludtunk. Szerencsére volt nálunk algopirin, így a fejfájást tudtunk egy kicsit enyhíteni. 

Copyright © 2019-2020 Ázsiába mentünk