31. Ázsiai villanyszerelők

Mindennapok 350

Kevés feladatuk van a helyi munkavédelmi ellenőröknek vagy lehet, hogy nincs is ilyen munkakör a szigeten!?

Tátott szájjal állunk minden egyes szakmai megmozdulásuk előtt. Kicsit olyan a dolog, mintha a villanyszerelőket úgy képeznék ki az iskolában, hogy biztos munkahelyi balesetben fognak meghalni, ne törődjön semmivel. 

A fürdőnkben átfolyós vízmelegítő bojler van, amit hetekig tartó szerelgetés után végre sikerült megjavíttatnia a tulajnak. Nagyon figyelmes volt a  villanyszerelő, mert nem kapcsolta le az áramot miközben szerelte a bojlert és, hogy ne tapicskolja össze a zuhanyzó tálat, levette a papucsát. Mezítláb, kis vízben álldogálva szerelgette az áramot. 

Egy másik alkalommal sötétedés után el kellett szaladnom a boltba és ahogy menten a főúton elvakított két reflektor értelmetlenül, olyan 2-2,5m magasan. Semmit nem lehetett látni az útból, nagyon zavaró volt. Közelebb érve láttam már, hogy egy újabb fantasztikus bemutatóval készülnek nekem.

Történt ugyanis, hogy egy lánctalpas munkagépet kellett elszállítani egy építkezés helyszínről. Jött is egy autószállító, de nem hozott magával rámpát, amin fel tudott volna menni a munkagép a platójára. Ezért a leleményes sofőr kiemelte a kicsi elejét az oldalsó kitámasztókkal és a kocsi 45 fokban megemelkedett elől, így a hátulja egészen alacsonyan lett. Ekkor megindult a munkagép és a kanala segítségével ráemelte a lánctalpat a teherautó hátsó részére. Ebben a pillanatban a súly még jobban  megemelte a kocsi elejét, ami már a levegőben volt és lassan fordult kifelé a főút felé. 

Hogy mi történt a továbbiakban nem tudom, mert elmenekültem a helyszínről, hogy ne kelljen majd tanúskodnom. Visszafelé nem volt már semmi nyoma a műveletnek, gondolom megoldották hiba nélkül.

Pár nap múlva a szokásos napi áramszünet alatt éppen csavarogtunk a városban, amikor láttuk, hogy a helyi ELMŰ-s emberek megkezdik a hiba elhárítását egy oszlopnál, ami megdőlt az út felé és elszakított pár vezetéket. 

A hiba elhárító brigád munkaruhája kis gatya és papucs, nekitámasztották a létrát az elektromos vezetékeknek és megkezdték a hiba elhárítását.  Csodálatra méltó az ügyességük.

A villanyóráknak nincs külön kialakított dobozuk. Egy deszkára rácsavarozzák az órát és felszögelik a legközelebbi fára. Először egyet, aztán kettőt  míg végűl olyan sok óra és kábel lesz mindenfelé, hogy villanyszerelő legyen a talpán aki kiigazodik rajta. 

Az érintés védelem teljes hiánya minden egyes óránál és a gyerekeknek vagy a részeg felnőtteknek eszükbe sem jut, hogy hozzányúljanak.

Ugyanakkor az elektromos áramot nem lopják, mert mindenki látja a másik óráját, így hamar kiderülne ha buherálnák, de olyan olcsó az áram, hogy nincs is rá szükség.

Copyright © 2019-2020 Ázsiába mentünk