26. Csótány vadászat

Kocsi,Csótány,Sör
Ha már van autónk, akkor autózunk is rendesen. Már legalább ezer kilométert autóztunk a városban. Itt nincsenek gyorsforgalmi utak, úgyhogy ezt a távot átlag 15-20 km/ h-val tettük meg. Vannak gyönyörű új terepjárók és vannak a háborúból itt maradt dzsipek, amiket aztán toldozgatnak, foltozgatnak az idők végezetéig. Aztán vannak a helyi Filippínó “stinless steel “ […]

Ha már van autónk, akkor autózunk is rendesen. Már legalább ezer kilométert autóztunk a városban. Itt nincsenek gyorsforgalmi utak, úgyhogy ezt a távot átlag 15-20 km/ h-val tettük meg.

Vannak gyönyörű új terepjárók és vannak a háborúból itt maradt dzsipek, amiket aztán toldozgatnak, foltozgatnak az idők végezetéig. Aztán vannak a helyi Filippínó “stinless steel “ dzsipek is. Tök fém színű az egész, nagy része rozsdamentes acélból, hatalmas lökhárítóval elől.

Nekünk egy  hét személyes toyota innovánk van. Jó kocsi, kisebb hibákkal. Amikor megkaptuk, nem lehetett vele gyorsítani. Aztán kiderült, hogy a gázpedál alá beragadt a láb szőnyeg és emiatt nem lehetett vele menni.  Azért nem vettem észre rögtön a hibát, mert a taposó szőnyeg alatt van egy másik taposó szőnyeg és az alatt van az eredeti kárpit.

A meleg és a nap ellen pedig egyszerűen védekeznek, sötétítő fóliát tesznek az ablakokra. A bátrabbak elölre is. Van akinek “bat man” embléma van kivágva az első ablakon.

Nekünk szerencsére van egy harminc centis sáv az első ablakon, amin kilátok. NAPPAL! De jön az este, ami itt 18.30-kor minden nap megérkezik. Ezzel együtt a lehűlés is, így mindenki megindul vacsorázni, erre-arra csavarogni.
Ilyenkor az összes ablakot letekerjük, hogy kilássak és Albi a csomagtartóban figyeli tolatásnál az utat. Tudniillik, csak nálunk kapcsolunk lámpát sötétedéskor. Itt az a divat, hogy a bátrak még este sem. Így igazán nehéz sötétben, lesötétített ablakon keresztül észrevenni a motorost lámpa nékül.

Nemrég voltunk vacsorázni egy hangulatos európainak nevezett étteremben és egy csatorna fölé parkoltam. Soha, hangsúlyozom, hogy soha ne parkoljatok csatorna fölé, a trópusokon. Nem igazán tudom miért, de mikor visszamentünk a kocsihoz, legalább 30 db hüvelyk ujjnyi csótány dolgozott, hogy bejusson a kocsiba. A kaja nem volt rossz, bár Albi kihányta, de ahogy  autóztunk haza, éreztem, hogy bejutottak a kocsiba a bogarak, mert szaladgálnak a lábfejemen. 

A Zsófi még aznap felcsapott csótány vadásznak.

Úgy lehet elkapni őket, hogy beállítasz a kocsiba egy sörösüveget, amiben van egy korty sör. Reggelre belemászik a csótány, de nem tud kijönni, így elpusztul. Pár nap alatt megfogtuk az összeset. Nekem pedig minden nap kellett sört innom, mert anélkül nincs csapda.

60. poszt!

60. poszt!

Eltelt az első hatvan nap. Megismertük Palawant, bebarangoltuk Puerto Princesa összes kis és nagyobb utcáját és felfedeztünk rengeteg helyi kis éttermet.