25. Egész napos hajókirándulás!

Fülöp-szigetek,Hajó,Kirándulás
Puerto Princesa, Palawan sziget közepén fekszik. Mondhatjuk, hogy a sziget fővárosa. Van nagy kikötő ahova a kompok, az áruszállító hajók érkeznek, kisebb kikötők a halász hajóknak és turista hajóknak.  A sziget déli része nagyon mangrove erdős, ezért nincsenek használható strandok. Sajnos emiatt a városból közvetlenül nem kapcsolódik olyan tengerpart ahova csak úgy délután lemennénk csobbanni […]

Puerto Princesa, Palawan sziget közepén fekszik. Mondhatjuk, hogy a sziget fővárosa. Van nagy kikötő ahova a kompok, az áruszállító hajók érkeznek, kisebb kikötők a halász hajóknak és turista hajóknak. 

A sziget déli része nagyon mangrove erdős, ezért nincsenek használható strandok. Sajnos emiatt a városból közvetlenül nem kapcsolódik olyan tengerpart ahova csak úgy délután lemennénk csobbanni egyet. 

Lehetőség van azonban Hopping Island kirándulásokra befizetni. Ez egy egyésznapos hajókirándulás, több szigetre elvisznek, adnak finom ebédet és lehet snorkerezni meg élvezni a gyönyörű partokat.

Van itt egy barátnőnk, akit megkérdeztem, hogy tudna-e szerezni egy csónakot, hogy csak mi magunk menjünk kirándulni. Szerzett is csónakot kapitánnyal fillérekért és mondta, hogy ő is jönne velünk egy barátnőjével, mert még sosem látta a környező szigeteket.

Az árban jelen esetben nincs kaja, ezért csináltam padlizsán és tonhal krémet, meg banán kenyeret.

Sosem ettek ilyen különleges dolgokat, bár mindet a szigeten lévő alapanyagokból készítettem.

Azt bírom ezekben a lélekvesztő kis hajókban, hogy mindegyik úgy néz ki mintha mindjárt szétesne. A gáz bowden meg egyszerűen egy horgászzsinór ami végén egy horog van, ami a sebesség tartó elektronikának felel meg. 

Később kiderült, hogy nem csak úgy néznek ki ezek a hajók, hanem szét is esnek.

Három szigetet látogattunk meg aznap. Az első állomásunk a Star Island volt. Gyönyörű korall porral borított tengerpart és a sekély vízben megannyi óriási tengeri csillag. Olyan csillagok ezek, hogy ha megfogod őket, nem tudod rögtön eldönteni, hogy ügyeskezű keramikusok munkái, vagy a természet alkotott ilyen szép élőlényeket. 

A kapitány segédje, a másod tiszt gondolom, nagyon aggódott, hogy nehogy belefulladjunk a bokáig érő vízbe és megpróbált minket a narancssárga mentőmellényes koreai könnyűbúvárok felé hajtani, a biztonságos hálóval elkerített részre.

Na ezt gyorsan megbeszéltem vele, hogy ha nagy levegőt veszek, akkor a testem pont úgy működik mint egy léggömb amit a víz alá szeretnél lenyomni. Ezt valahogy megértette és belátta, hogy igazam van, úgyhogy visszaült az árnyékba és engedte, hogy a sekély vízben fürkésszük a halakat és csillagokat a gyerekekkel. Sajnos néha olyan sekély volt, hogy megfeneklett a hasam, amit utálok, mert hozzám ér valami nyálkás undorító izé.

A második sziget már erősen a turista csapda felé hajazott, de itt volt klassz ugráló trambulin. Jó nagyokat ugrálunk. Bár az igazat megvallva alulról sokkal alacsonyabbnak tűnik egy ilyen torony. Albival másztam fel elsőre, hogy ugorjunk. A szélén állva szerettem volna javasolni, hogy inkább veszek egy fagyit neki, de azt mondta, hogy ugorjunk és utána fagyizzunk. Ráadásul egyre több fiatal lány kezdett a parton gyülekezni, hogy nézzék, ahogy közép-kelet Európa férfi ideálja milyen flik-flakot mutat be ugrás közben. Úgy döntöttem, hogy egy dobbantás után, könnyed emelkedéssel egy előre szaltó fél kör forgással, gyönyörű fejessel érkezem majd a vízbe. 

Zsófi később  mesélte, hogy úgy nézet ki az ugrásom, mint amikor egy vizes törölközőt rácsapsz a vízre. 

De az is kiderült, hogy a csinos fiatal lányok a mögöttem álló izmos fiú csapatnak drukkoltak, nem  nekem. Szerintem nem is látták az ugrásom.

A harmadik és egyben utolsó sziget a túránkon a Cowrie Island volt. A cowrie az a fajta kis csiga vagy kagyló amiből nyakláncot csinálnak mindenhol.

Ez egy nagyobbacska sziget, bárokkal, röplabda pályával és rengeteg kókusz pálmával. Veszélyes a kókusz pálma alatt mászkálni, mert ha ráesik a fejedre egy kókusz, akkor tuti életed végéig egy irányba nézel és azon röhögsz, hogy fingasz.

Minden kiránduló hajónak ez az utolsó állomása, úgyhogy itt összejön a  világ utazóinak tábora.

A víz felszínén összefüggő narancssárga mentőmellény szőnyeg, míg a szem ellát. 

A vissza úton, mindig versenyeznek a hajók, hogy ki ér elsőnek a kikötőbe, ezért olyan hangos a kipufogó hangja ahogy full gázon tolja a motornak, hogy nem lehet beszélgetni és még két nap múlva is csengett a fülünk.  

39. Pride

39. Pride

A szokásos reggeli rutinom közben lettem figyelmes egy helyi reklámra, miszerint szombaton van a meleg büszkeség napja és ennek ürügyén felvonulás lesz a városban.  Otthon voltunk egy jó pár éve a Pride-on, inkább mint néző, nem mint kiállító, de ahogy a gyerekek...